a bor mint média és köznyelv
folytatva a tegnapi antológiát, s tovább bizonyítva azon tézisünket, h a bor oly egyetemes kultúrkincs, h a szentségtől a profánig minden eladható vele, lássuk a további példákat. a sörök pezsgője, vagy a borok ecetje, nem mindegy...
a gasztronómiai viszonylat sem kíván különösebb magyarázatot,
de hogy a dugóhúzó, mint egyetemes emberi szimbólum a marketingkommunikáció minden szegmensében jelen legyen, hát igen...
(amikor a hóhért akasztják, vagyis sváci bicskával reklámozzák a svácibicskát. úgy a jesszus-folyamban, mint a dugóhúzó-tézisek között megállná a helyét.)
(egy idekívánkozó idézettel pedig bormennyország-bejegyzésünkre emlékezhetünk:
s végül 1 ötletesnek mondható meló, ami a látszat ellenére nem ásványvizet reklámoz,
hanem banki szolgáltatást (szöveg kb: a megtakarításnak van okosabb módja is).
