habzott már a nílus és az eufrátesz is, nemcsak a rába
a sör. az emberiség szomjoltási és lerészegedési kísérleteinek valószínűleg legrégebbi (hiszen gyakorlatilag egyidős a kenyérrel és öregebb a bornál) és legsikeresebb projektuma. már a legelső civilizációk is ismerték, s bár kérdés, h felismernénk-e ma ízéről és színéről, egyiptomban mitológiai jelentőségre is szert tett. konkrétan ré isten isten a sör segítségével teremtette meg a túlvilágot (és csalódott véglegesen az emberekben), osiris termékenységisten pedig sörtől sakálrészegen szenvedett balesetet. (hja kérem, nem kéne ennyit inni, istenkéim).
egyéb kultúrtörténeti jelentősége is oly számos az ókori keleten (még hammurapi törvényoszlopára ("ha a sörösasszony... a sör értékét a gabona értékével szemben csökkenti ... a vízbe kell vetni." - megfontolandó intelem) is felkerült), h külön monográfia is született róla. a klasszikus (zsidó-görög-latin) kultúra aztán jól átállt a borra, a barbárnak számító serital meg emigrált a szőlőhatáron túlra, a kelta-germán kultúrkörbe, s lett a pálinkanépek kedvenc kísérőitala a rideg északon (mint ahogyan azt vodka- és viszkielméleti jegyzeteinkben említettük volt.)
hogy aztán, mi magunk bor- (ahogy azt tudni szeretjük) avagy pálinka/sörnép vagyunk-é, döntse el a nyájas. (mindenestre tanulságos volt az 1. amsterdami út vmikor a 80-as évek közepén, mikor is a coffeeshopokba letelepedvén, sodorván, rágyújtván és körbetekintvén, bátran oda lehetett lépni bárkihez, aki sörrel kísérte a cuccot, s nem narancsdzsúzzal/teával. lévén biztos vmelyik káeurópai náció tagja volt, lengyel, cseh, szerb v magyar, s lehetett röhögés helyett együtt borongani.)
reklámtudományi szempontból közhelynek számít, h a sörreklámban szinte mindent lehet, jóval kreatívabb és merészebb munkák születhetnek, mint általában. (hogy így van-e valójában, remélem némileg kiderül a következő hetekben.) ráadásul vmi irtózatos mennyiségben ontják a produktumokat az érdekeltek, úgyhogy hosszú menetre köll felkészülni.
kezdjük tehát a kályhánál. mint fentebb utaltunk rá, a sörivás kultúrája meglehetősen történelmi vonatkozású, így azt a kommunikációjában is kihasználják. van aki az egész evolúció okának s értelmének láttatja (régi, híres munka, de megkerülhetetlen - óicúlove sörben elbeszélve)
a hosszú és szerencsésnek mondható történelemmel bíró európai nemzetek is szívesen merítenek témát a régmúltból:
(a narrációban ugyebár az irgalmas szamaritánus története sejlik fel)
