pearl harbor 2.
viszkilógiai fejtegetéseink vége felé ejtsünk szót a világ azon egzotikus, az angolszász belterjességen kívül eső nációiról is, akik szintén bátorkodnak malátából és gabonából pálinkafélét párlani.
japántól sok jót kapott a világ, úgyis mint teaszertartás, szamurájkultúra, haiku, kalligráfia, fametszet, akutagava rjunoszuke, abe kobo, kuroszava stb. meg sok nem jót, mint pld szamurájkultúra (xx. sz!), pearl harbor, mandzsúria, kamikaze, hentai, manga, iskoláslányszex, bukkake, pikacsú, tamagocsi ésatöbbi.
h a japánban nagy kultusznak minősülő viszkifogyasztás (alkohollebontó enzim nélkül blablabla), noch dazu -gyártás és ezek kommunikációja melyik halmaz része, döntse el a nyájas.
(az utolsó filmecskében a kiváló japán showman, rendező és színész, kitano takeshi látható. és bár nem vagyok túl járatos a japán sóbizniszben, de ettől még el nem tudom dönteni, h most talál-e 1 kiskutyát, v épp sorsára hagyja... inkább az utóbbi valószínűsíthető. ez így nettó barbár cselekedet, de mi köze a viszkihez?)
hát kérem, ezek után van-e meglepődnivaló a zacskós tej, családi sör és tablettás bor hungarikumgyanús találmányainak házasításából született gazdaságos japán kannásviszkin?
ps. a japáni kulturkreis valódi arcáról tájékozodni vágyóknak a reklámmunkák helyett inkább ajánlom bence barátom kiváló blogját, direct from tokyo.
köszönet bencének a lényegi hiánypótlásért, ímhol tehát az áruló highlander esetei a viszkiszörppel:
