fel a szoknyát, le a bugyit, hadd locsoljam meg a...
a tegnapi nyelvészkedést folytatva el kell mesélnem, 1 wales-i barátomtól ízes káromkodást gyűjteni akarván, kiderült, h a kelta nyelvekben bizony nincs blaszfémia. a legcsúnyább istenkáromlás így hangzik: uramisten, te is angol vagy? (bezzeg a tótok)
ha beszélt nyelvük nincs is, van a skótoknak valamilyük, amivel lehengerlik a világot.
előre elárulom, h a viszkidolgozat nem tér ki minden alkoholos ital obligát kommunikációs elemére, a szexuális viszonylatra. a nők enyhén szólva nem célcsoport, s a viszki nem igazán vált partitallá sem. így a skótszoknya a kommunikációs stratégia legérzékibb eleme,
merthogy itten férfiak beszélgetnek férfiakkal férfias dolgokról. sőt:
(bocs, ez nem viszkireklám, hanem 1 meleg filmfesztivál remek plakátja)
berúgni sakálmód viszkitől se nagy kunszt, a rejtői ihletésű kreatív viszont továbbra is megrázó erejű munka